Mert attól fél sose fogom megtanulni, mert ugye most a pocim miatt hosszútávon szobafogságra vagyok ítélve így esélyem sincs megtanulni hova lenne jó végezni a dolgomat. Szegényem múltkor ecsetelte az ő anyucijának, hogy hiába is próbálna szobatisztaságra nevelni, esélye nincs rá, hogy felfogjam, hiszen nem mehetünk az udvarra...Állítólag, ha a kakimmal minden rendben lesz, akkor már kimehetek újra az udvarra! Már alig várom, mert szeretek kint lenni! Vicces, és nem uncsi, mindig lehet rágcsálni valami zöldet amivel tele van az udvar, és néha találok is valami sárga jószagú pöcköt, amit ha rágok anyuci sipítva kerget végig az udvaron. (Gyermekláncfű->mérgező) Amugy ezek el sem hiszik, hogy nekem is milyen kényelmetlen, amikor a padlóra pisilek és a lábam alá folyik...Vagy amikor kaksi után anyuci kéztörlővel rohangál, benne a kakimmal...Egyszer az "öccs" nevezetű majdnem hányt is, jó de akkor még csak 2 napja voltam itthon, és ő még nem is látott babakakit:-DDD Most már mindenki rutinos, ha valami becsurran, vagy pottyan mindenki szól anyucinak, mert az ő feladata, mert ő az anyucim! De nagyon hősiesen tűri, néha még a popómat is megtörli, amikor kicsit higabbat sikerül nyomnom, és pickos maradok! Gondoskodó és erősgyomrú, még sohasem láttam öklendezni, csak ha nagyon gáz a helyzet szokta szidni a pocimat, hogy miért vagyok ilyen nyamvadt, de tudom, hogy ezeket nem mondja komolyan!