Először is, kezdem ott, hogy Anyucival elég korán felkeltünk, de a Pici meg nagymami már fennt voltak, már kitakarították a lakást. A reggeli szokásos megszokott cselekvések után, anyuci nekiállt átrendezni a nappalit, szerinte: karácsonyiasra. Elhuzogatta az asztalt, a székeket, meg kicserélték a kanapén a pokrócokat meg ilyenek. Aztán felkeltek a fiúk is és  a vasárnap megérkezett fincsi illatú fát kibontották, és belekalapálták a végét valami díszes vas keretbe és felállították, majd bevonszolták a házba. Nagyon izgatott lettem, mert mindenfelé elhullajtott pár darab tűlevelet, amit én mind felszedtem, megrágcsáltam, majd Anyuci szidó szavaira kiköpdöstem. Azért jó móka volt. Közben olyan illatok jöttek a konyhából, hogy majdnem eszünket vesztettük Picivel, annyira meg szerettük volna kóstolni. Aztán Anyuci nekiállt feldíszíteni a fenyőfát. Ez nem volt jó móka, mert nem tudtam vele mászni a létrára. Meg ha leesett valami dísz nem mehettem oda megszimizni, úgyhogy besértődtem és visszamentem nagymamihoz a konyhába, ott legalább lábalatt lehetek anélkül, hogy rámpirítanának...Aztán hatalmas pelyhekben nekiállt esni a hó! És mind meg is maradt! Hatalmasakat hancúroztunk benne a Picivel, nagymami aznap 2x elesett, majdnem Anyuci is, de hálisten senki sem sérült meg. Tök jó zene ment a rádióban is, és néha még Anyuci énekelt is meg táncikált is...Először ezért hülyének néztem, furcsa volt...Jah még nem is beszéltem az izgalmakról. Érezni lehetett a levegőben hogy lesz valami! Ettől nem is tudtam egész nap pihenni. Aztán  eljött az este 6 óra, mindenki addigra lefürdött, szép ruhákat vettek fel, furcsa színes dobozokat tettek a feldíszített fa alá, nagymami meg pörgött a konyhában mint egy rossz ventillátor. Aztán koccintottak, nevetgéltek, és bontogatták a zörgős papirt le a dobozokról. Mi is nagyon kíváncsiak voltunk Picivel minden ajándékra, le is szimiztünk mindent, hátha robban...mert ugye sok a terror a világban, múltkor néztem a hiradót... Képzeljétek!!!Mi is kaptunk Picivel ajándékot! Ő egy szív alakú rózsaszín bilétát, én egy csont alakút, és mindegyikbe be volt vésve a nevünk, meg anyuciink telefonszáma! Ezután nem kell félnünk, hogy séta közben elveszünk! Ez a Jézuska jól kitalálta mire van szükségünk!Mert ugye a Jézuska hozza az ajándékokat, amit nagyon köszönünk neki Picivel! JAh és még egy! Tök jó, amiért mégjobban szeretema  Karácsonyt: EHETTEM  tányérból, asztalról, és nem szidtak meg érte!!!!Estére pedig úgy elfáradtam, hogy 8óra után már csak az ágyikónkra vágytam! Már a lábaimon se tudtam megállni...A végén feladtam, kiütve befeküdtem anyuci ölébe és azt se vettem észre hogy letett a fotelba, csak azt vettem észre amikor 11kor felrázott, hogy irány az ágy... Képeket meg találtok minderről a képeimnél!Boldog Karácsonyt mindenkinek!!!