Böbe: Ma lábműtétem volt... Ki kellett műteni a hátsó lábamból azt a borsószem nagyságú gyulladást, ehhez az kellett, hogy nem kaphattam reggelit, és 10 óra után elvitt anyuci a dokibához és OTT HAGYOTT!!!!! Ilyen még sosem fordult elő, nagyon meg is ilyedtem. Amikor felébredtem, a kedves nörsz néni ölében voltam, majd még kómás voltam betett egy ketrecbe, ahonnan szabadulni próbáltam, de nem ment, mert szédültem viszont éreztem hogy fájnak a lábaim. Aztán kivettek a ketrecből és odavittel anyucihoz!!!! Nagyon örültem neki, bár nagyon fájtak a lábaim, és véreztem is. Akkor vették észre hogy mindkét lábam vérzik, mert a ketrecben kapálózás közben a másik hátsó mancsomról két körmöt leszakítottam. Szóval duplan "szuper" volt minden. Most kicsit szundi mert rosszul vagyok még az altatástól.

aŁien: Hát igen, túlestünk a műtéten, de hogy?! Kezdjük ott, hogy a kis hülye hundom, annyira ideges volt, alig akart engedni az altatónak, és altatás közben is annyira menekült volna, hogy a doki mesélte hogy rángatta a lábát, nyiffogott, müffögött, meg forgatta a szemeit. Az meg hogy leszakitotta a körmeit, hát tiszta örültség... Hazaérve azzal kellett kezdenem, hogy betadin és kötszer, és csak ezek után kaja szegény éheskémnek. Nagyon lassan nyugodott meg, szerintem a legnagyobb lelki megrázkódtatást az okozta neki, hogy otthagytam. De estére jól kialudta magát, a műtét helyét se összevarrni nem kellett, se bekötözni csak esténként kitisztítani, viszont a két kiszakadt köröm helyét még sokáig kell még kötözgetnem az tuti.