Böbe: Már tegnap sem nagyon szerettem...Amikor friss és üde akkor imádom, de ilyenkor, amikor néhol sós, néhol latyakos, néhol kásás, néhol homokos, néhol valami pici fekete kavicsos, így már szörnyűűűű. Az meg a másik hogy mindig belefagy a mancsomba, amit ráadásul csíp is ez a sok szar ami keverdik a hóval...Nem akarok sétálni menni!!!!!Tényleg!!!!!!NEm is kell kakilni, se pisilni...inkább nem...

aŁien: Böbe mostanában megmakacsolta magát. Amióta ilyen hideg van, és szerintem fázik a mancsa, úgy kell cipelgetnem össze-vissza...A lépcsőház kőlépcsőjén egyáltalán nem hajlandó menni, inkább visszamenekül a lakásba és inkább visszatartja a szüksésgét, de nem. Ha ölben leteszem, akkor is úgy csinál mint a reklámben a havas-whiskas-os macska, felemeli a mancsát és mint egy kis majom lecövekel a hóban és rám néz, hogy hogyan lehetek ilyen gonosz hogy ilyen hidegben, hóban lerakom...Ma este kipróbáltam hogy csak akkor megyünk le ha bejelez, de 16(!!!!) órán keresztül tartotta inkább vissza... nem tudom mit csináljak vele!

Jah meg egy poén: amikor először szakandi kezdett a hó pénteken, nagyon fújt mellette még a szél is. A Böbét vittem le, akkor éppen ő is vidáman mert imádja a szűz havat, és a két ház közül ahogy a nyílt etrepre értünk, nagyon erősen fújt a szél. Én mentem tovább, de hirtelen a madzag elakadt, visszanéztem: a Böbe a földön feküdt olyan pózban, mint egy légy amit lefújtak kemotoxal: a hátán a lábait magához húzva, és így fejtetőn nézett rám, hogy mi a lóf*sz történt?! A kis hülémet feldöntötte a szél és annyira meglepődött hogy lemerevedett úgy hanyattfekve, nekem kellett talpraállitanom, persze más baja nem volt, de kár hogy nem fényképeztem le!!!